Kiadványok

A kétnyelvű (magyar-angol) kiadvány rövid, közérthető formában, ábrákkal magyarázva írja le az EU-többnyelvűség sajátosságait, az uniós nyelvhasználat buktatóit, különös tekintettel az angol uniós szaknyelvre, a francia nyelv hatására, a leggyakoribb hibákra és a magyar EU-terminológia fordítási nehézségeire.

A kétnyelvű (magyar-angol) kiadvány rövid, közérthető formában, ábrákkal magyarázva írja le az az Európai Unió működését, intézményrendszerét, jogi aktusait, gazdasági és pénzügyi rendszerét. A fordítók-tolmácsok számára az EU legfontosabb kulcsfogalmainak és fordítási buktatóinak kiemelése nyújt segítséget. A kiadványhoz kapcsolódó munkafüzet az oktatásban is hasznosítható.

A készségfejlesztő és tevékenykedtető tanítás elterjedésével a napi iskolai munkában megerősödött a feladatok szerepe. A tanári munkának ugyanis alapja az a készség, hogy a tanár jó minőségű, a céljainak megfelelő fejlesztőfeladatokat tudjon készíteni, illetve hogy a mérőeszközeit, azaz a mérőfeladatait is a tanítási célok szolgálatába tudja állítani. A tanároknak napi szükségletük az, hogy a feladatkészítés szabályaival tisztában legyenek, az egyes feladatok minőségét meg tudják ítélni, a céljaikhoz tudják alakítani a különböző kiadványokból átvett kész feladatokat, vagy maguk készítsenek ilyeneket. A könyvben a feladatfejlesztés lényegi elemeit foglalja össze a szerző úgy, hogy nemcsak a mérés, vizsgáztatás témájára koncentrál, hanem párhuzamosan tárgyalja a tanítási folyamatban használt fejlesztő- és mérőfeladatok kérdését, továbbá foglalkozik a különböző célú feladatok hasonlóságaival és a különbségeivel is. S bár a témakör alapvetően csak tantárgyi szinten dolgozható fel teljes alapossággal, mégis azokat a szabályszerűségeket emeli ki, amelyek tantárgyfüggetlenül is érvényesek, és természetesen különböző tantárgyterületekről származó példákat mutat be.A könyv felhasználható a tanárképzésben vagy a tanártovábbképzésekben tankönyvként, de a tanárok önálló munkában is feldolgozhatják.

Az idegennyelv-tanítás modernizációjához kapcsolódó törekvések, valamint az e téren elért eredmények jól példázzák a rendszerváltást követő oktatásügy modernizációjának sok problémáját. A könyvben a pedagógiai kultúraváltás szükségszerűsége melletti érvelés és a modernizációs kísérletek tapasztalatai jelennek meg: a középpontban a változás kényszere és a változtatás módszertana áll. A nyelvtanulás és a nyelvtanítás problémái példának tekinthetők, a könyv tehát nem csak nyelvtanároknak szól, hasznos lehet szaktárgytól függetlenül a tanárképzésben részt vevő oktatók és hallgatók számára, találhatnak benne tanulságokat a közoktatásban dolgozó pedagógusok, vizsgafejlesztők és vizsgáztatók, továbbá a pedagógiai fejlesztéseket tervező és elemző szakemberek.

A könyv első része a nyelvtanítás eredményességével és a nyelvtanulással kapcsolatos attitűdökkel foglalkozik. A vizsgálódás perspektívája kitágul két irányba is: egyrészt a magyar problémákat európai kontextusba helyezi, másrészt feltárja a modernizáció általánosabb, pedagógiai kontextusát is. Az idegen nyelvek, amelyeket a közoktatás zsargonjában készségtárgyaknak is neveznek, helyzetükből fakadóan érzékenyebben mutatják az eredményes, készségeket fejlesztő tanulási környezet valós működését. Ilyen értelemben példának is tekinthetjük ezt a tantárgyi területet a szemléletváltás nehézségeinek elemzésére.

A könyv második részében a pedagógiai modernizáció egy jelentős eleme áll a középpontban: a 2005-ös érettségi reformhoz kapcsolódó egy évtizedes kutató-fejlesztő munka. A kétszintű érettségi vizsga komoly tartalmi korszerűsödést jelentett, amelynek volt visszahatása a napi nyelvtanítási gyakorlatra és a tanárok értékelési kultúrájára is. A vizsgareform fejlesztési folyamatának, illetve a német vizsgatárgy fejlesztéséhez kapcsolódó kutatások eredményének összefoglaló közlése érdekes lehet a modernizáció határainak és lehetőségeinek tükrében, de egy ilyen sok embert érintő vizsga reformja méréselméleti problémákat is felvet.